Gaudi:"Kívánja-e elszámoltatni a kormány az ügyészeket és a bírákat?" + Répássy válasza
2010.10.07. 10:04 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Gaudi-Nagy Tamás: "A bíróság is a Gárdának adott igazat" (2010.10.05.)
2010.10.06. 10:22 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
GAUDI EGY ÚJABB B.V. ÖR FELTÁRÓ VALLOMÁSÁRÓL ÉS DRASKOVITS MEGHALLGATÁSÁRÓL
2010.09.29. 12:58 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Budaházy: Fellépésem csak a zsarnoki hatalommal szembeni ellenállás volt
2010.09.23. 16:13 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Védői jogai megsértésével vádolta a Fővárosi Ítélőtáblát Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a Budaházy György elleni büntetőper csütörtöki tárgyalásán. Alább folytatódik az MTI beszámolója, videó alatta.
Budaházy védője, a Jobbik országgyűlési képviselője arra figyelmeztette a bíróságot az állami elleni bűncselekmény vádjával folyó másodfokú büntetőperben, hogy "a Gyurcsány-rendszer megbukott" és ezért "ebben az ügyben már teljesen mások a védői feladatok".
A tárgyalóteremben üdvrivalgással, éljenzéssel, tapssal "Gyuri! Gyuri!" kiáltásokkal fogadták hívei a fokozott biztonsági intézkedések mellett bekísért vádlottat, aki ezt hangos köszönésekkel nyugtázta.
A bíróság megpróbálta csendre inteni a hallgatóságot és a 20 perces késéssel érkező Gaudinak szóvá tette, hogy védői magatartása az eljárás elhúzódásához vezethet. Ennek megelőzésére másik ügyvédet rendelhetnek ki védence mellé.
Ezután Gaudi a tárgyalási jegyzőkönyveket követelte a bíróságtól, hogy felkészülhessen perbeszédére és védői jogai csorbítását kifogásolta, majd pedig visszautasította a tanácselnök szerinte "személyeskedő, lekezelő, kioktató" megjegyzéseit, és ezek miatt etikai eljárást helyezett kilátásba.
Gaudi korábban már a jegyzőkönyvek szerinte valótlan tartalmára hivatkozva, közokirat-hamisítás gyanúja miatt jelentette fel a bírói tanács elnökét, ám azt bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség.
A csaknem háromnegyed órás közjáték után Budaházy vádlotti védekezésével folytatódott az érdemi tárgyalás.
Budaházy ellen alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete a vád a 2006. őszi zavargások utáni félévben az interneten közzétett tucatnyi írása miatt. Ezekben a vádlott az ügyészség szerint a főváros blokádjára, a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és más erőszakos cselekményekben való részvételre buzdította olvasóit.
Budaházy ezzel szemben a csütörtöki tárgyaláson azt fejtegette, hogy "a tömegmegmozdulás szervezését" és a "hatalom térdre kényszerítését" sosem erőszakos eszközökkel képzelte, fellépése nem támadó jellegű volt, hanem csak a zsarnoki hatalommal szembeni ellenállás, továbbá a vádlott szerint az őt korábban nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtó elsőfokú bíróság kiforgatta szavait, önkényesen értelmezte írásait.
A másodfokú tárgyalás délután a tervek szerint a perbeszédekkel folytatódik.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás az Emberi Jogi Bizottság ülésén 2010.09.07
2010.09.08. 16:54 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Dr. Gaudi-Nagy Tamás: három rendőrnek büntetőjogi felelőssége van a tévéostrom kapcsán
2010.09.08. 13:22 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád korábbi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergény Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.
A történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének, Ignácz Istvánnak a meghallgatását követően Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: nem gondolta volna, hogy az eddig lefolyt meghallgatásokat követően még ennyi olyan részlet elő fog kerülni, amely "vegytisztán megalapozza" az aznap este három fő rendőri vezetőjének a felelősségét. "Kirívó, súlyos, megkerülhetetlen büntetőjogi felelőssége van ennek a három embernek" - szögezte le a politikus, aki kifejtette: amikor ezt mondja, "az elöljárói bűncselekmények" különböző kategóriáira gondol.
Kérdésünk mostmár csak annyi: mikor tartóztatják le ezeket az embereket?
Dr. Gaudi-Nagy Tamás küzdelme az emberi jogi bizottságban
2010.07.29. 14:05 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Dr. Lukács Tamás az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésén 2010.07.27-én, arrogánsan lesöpörte Dr. Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, amelyben a 2010. július 4-én, az Erzsébet téren történt jogellenes tömegoszlatás napirendre vételét és kivizsgálását kérte:
Az ülés részletes beszámolója
Az alábbiakban olvasható az ülésről készült jegyzőkönyv azon része, amely a július 4-i gárdista fogadalomtétel rendőri zaklatása miatti napirendi vitát tartalmazza, ideértve az egyebek között a bizottság tagjainak és a nyilvánosságnak a július 29-i Budaházy filmre történt meghívását. A vita több mint tanulságos, és annak fényében érthető a napirendre emelést leszavazását követő a nemzeti jogvédő alábbi kijelentése, amely szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből: "Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!"
Jellemző idézetek a jegyzkönyvből:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik): "A Jobbik Magyarországért Mozgalom e tekintetben a lehető legkeményebb álláspontot képviselte a kampányban és képviseli most is, nevezetesen hogy aki nem tartja be a társadalom együttélési szabályait, hanem visszaél azokkal, ráadásul visszaél a szociális rendszer adta előnyökkel, annak nagyon komoly hátrányos társadalmi megítéléssel kell számolnia, illetve számos joghátrányt kell elszenvednie."
"Több százezer ember egyszerűen visszaél a szociális rendszer adta előnyökkel, adómentesen szerzi a jövedelmét, s ezek után olyan életszínvonalon él, ami mellett nem szorulna rá a segélyre, mégis igénybe veszi azt."
" Hogyan tudja megmagyarázni, hogy az adatvédelmi biztos miért mér kettős mércével? A rendőri önkénnyel szemben kiszolgáltatottakat nem védi meg, ugyanakkor meg a megélhetési bűnözés Kuncze Gábor-i fogalma mögé bújó és visszaélésszerű életmódot folytató embereket megvédi."
Berényi László (Fidesz): "Köszönöm polgármester úrnak, hogy egyszer se ejtette ki száján a „cigány” szót, ellentétben Gaudi képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy Hódmezővásárhelyen a szülői házát cigányok tették tönkre (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem ezt mondtam, de mindegy.), holott mondhatta volna azt, hogy Kovács János vagy Berényi László. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Hosszú lenne a lista.) "
Nyakó István (MSZP) : "Biztos vagyok benne, hogy legtöbben nem akarnak mást, csak ugyanúgy élni, mint a válság előtt, de azt is látnunk kell, hogy sokan felelősöket keresnek, pláne akkor, ha felelőtlen politikai erők tálcán kínálják nekik a bűnbakokat. Ma segélyezettnek, cigánynak hívják a gonoszt, tegnap zsidónak, kuláknak, tótnak, bocskorosnak, burzsujnak, prolinak és az Isten tudja még, hogy minek hívták. A történelemben már nem egyszer előfordultak hasonló esetek, ezt mind a ketten tanultuk, és ennek a következményeit is. Más a hangulatkeltés. A politikai pártok kelthetnek hangulatot. A szélsőséges pártok kelthetnek gyűlöletet. Azaz hogy nem kelthetnek, mégis megteszik. Azt is látnunk kell, hogy ma a parlamentben van egy pártja a bűnbakképzésnek, itt ülnek ebben a teremben is. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: És éppen most beszél az egyik képviselőjük.) Képviselő úr igen közel került hozzájuk."
Dr. Lukács Tamás elnök (KDNP) : "Ha válaszolhatok, hogy miért nem kerülhet napirendre – ha már „egyebekről” beszélünk –: mert nincs Gárda.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás: De bejelentett tüntetés az volt! "
A Jobbik szerint ki kell zárni a potyautasokat rendszerből - arrogánsan lesöpörte a nemzeti párt javaslatát a narancspribék
2010.07.28. 07:44 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Hódmezővásárhelyen nyilvános listát készítettek azokról, akik támogatást igényeltek, de annak átvételét elmulasztották, a felkínált közcélú munkát pedig visszautasították. Az ügy miatt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, a város polgármesterét, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét. Gaudi-Nagy Tamás a bizottság jobbikos tagja az ülésen rámutatott, a potyautasokat és a segéllyel visszaélőket ki kell vetni a szociális rendszerből.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt honlapján azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, azt azonban nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből". A több mint háromszáz fős listán a kérelmezők neve, lakcíme és születési dátuma mellett indoklás is olvasható: "nem ment el az ingyenebédért", "nem vette át az élelmiszercsomagot", "nem vállalta a felajánlott közcélú munkát", "nem jelent meg a közcélú kiközvetítésen". Szerepelnek a névsorban azok is, akiknek a közcélú munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg.
Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik országgyűlési képviselője az ülésen rámutatott arra, hogy a jelenlegi szociálpolitikai rendszer radikális átalakítására van szükség. A Jobbik politikusa kijelentette, a potyautasokat és a segéllyel visszaélőket ki kell vetni a rendszerből. Gaudi-Nagy Tamás a potyautasok és visszaélők kiszűrésére alkalmas lehetőségként jellemezte a listázást. Kiemelte, hogy az adatvédelmi szempontok nem írhatják felül a társadalom valós elvárásait. „Ma már józan többség számára egyértelmű, hogy az amúgy lyukas szociális háló nem a leginkább rászorultakat fogja fel, hanem egyre inkább a „dúsgazdag” segélyezettek tábora növekszik, akik ráadásul közmunka végzésére sem hajlandóak” – jelentette ki a Jobbik képviselője. A vásárhelyi Lázár-listához fűződően Nyakó István szocialista képviselő elmondta, a Fidesz ezzel a technikával meglehetősen közel került a szélsőséges oldal felfogásához. Gaudi-Nagy Tamás erre reflektálva kijelentette, a szokásos szocialista gyűlöletbeszédet hallhattuk, ráadásul a parlament egyetlen szélsőséges pártjának képviselőjétől. A Jobbik politikusa az adatvédelmi kérdésre megoldásként ajánlotta, hogy a listázás jogszerűvé tehető az érintettek írásbeli beleegyezésével. Elégedetten nyugtázta, hogy listázásnak hatására az érintettek döntő többsége jó útra tért.
A Jobbik képviselője az ülésen javasolta, hogy a bizottság tűzze napirendre a július 4-i Magyar Nemzeti Gárda, Erzsébet téri fogadalomtételi rendezvényén történt kirívóan jogellenes rendőri intézkedések ügyét. A bizottság harmadik alkalommal utasította el vita nélkül ezt a kezdeményezést. A Jobbik képviselője felháborodásának adott hangot, hogy a sokat hangoztatott nemzeti együttműködés rendszerében erre nincs lehetőség, miközben a Gyurcsány-kormány idején is tárgyalt az emberjogi bizottság hasonló ügyeket. Példaként említette a 2009. március 15-ei eseményt ahol őt és Morvai Krisztina EP képviselőt rendőrök fújták le könnygázzal. Gaudi-Nagy Tamás kiosztotta a július 4-i demonstráción készített bizonyító erejű filmfelvételt a bizottság tagjainak, a grémium kdnp-s elnökének tiltakozása ellenére.
Jóri András adatvédelmi biztos a bizottság ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a hódmezővásárhelyi lista törvénytelen, esetenként pedig olyanokat is büntet, akik nem szolgáltak rá.
Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a bizottság ülésén kijelentette, hogy a hódmezővásárhelyi gyakorlat kiállja az igazságosság próbáját. A politikus hozzátette: a probléma megoldására minden jogszerű eszközt kimerítettek, felhívta a figyelmet arra, hogy a városban több mint háromszáz ember, a jogosultak egyharmada visszaélt a közpénzből juttatott támogatással, illetve visszautasította a felkínált közcélú munkát. A polgármester kitért arra, hogy városvezetőként a felelős gazdálkodás a feladata. Kifogásolta, hogy miközben a bankok érdekeinek védelmében listát vezetnek a rossz adósokról, az állami és önkormányzati támogatással visszaélők nevének nyilvánosságra hozása az adatvédelmi törvénybe ütközik.
Lázár János elmondta, hogy a felelősségi listán szereplő több mint háromszáz ember közül harminc tett panaszt, de csak egy fordult ügyvédhez, és egyikük sem cáfolta, hogy visszaélt a támogatással, illetve, hogy nem működött együtt az önkormányzattal. Arról is beszélt: hisz a nyilvánosság erejében, és meggyőződése, hogy a lista közzétételének visszatartó ereje van. Lázár János kijelentette: a hazai szociális rendszerben óvatos becslés szerint is több százezer a jogosulatlanul támogatáshoz jutó potyautasok száma, s Hódmezővásárhelyen is van, aki Mercedesszel jár az önkormányzat által biztosított ingyenebédért. Lázár kijelentette, azokat, akik életvitelszerűen visszaélnek a közösség támogatásával, ki kell szorítani a szociális rendszerből.
Lendvai Ildikó szocialista képviselő elmondta, az intézkedés szegényellenes és a meglévő törvényi büntetések mellett a megszégyenítés eszközét is alkalmazza, méghozzá a fellebbezés lehetősége nélkül. Szabó Tímea az LMP képviselője szintén szegényellenesnek és adatvédelem szempontjából törvénysértőnek tartotta az intézkedést.
Gaudi-Nagy Tamás a legtöbbet felszólaló képviselő
2010.07.28. 07:17 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
A legtöbbet felszólaló Gaudi-Nagy Tamás mögött Schiffer András (LMP) Novák Előd és Volner János (Jobbik) sorakozik sorrendben. Volt miniszterelnökünk Gyurcsány Ferenc még egyszer sem szólalt fel tavaly április óta.
Gaudi-Nagy Tamás 102 alkalommal, 8 óra 57 percet beszélt.
A felszólalások számát tekintve 91-gyel követi őt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd 58-cal Novák Előd és 57-tel Volner János jobbikos képviselő.
A felszólalások összidejét figyelembe véve, Gaudi-Nagy Tamás mögött itt is második - hat órával és ötvenöt perccel - Schiffer András, a harmadik majdnem négy óra húsz percnyi beszéddel Novák Előd, a Jobbik alelnöke. A legaktívabb szocialista Lamperth Mónika volt, aki 44-szer szólalt fel és 2 óra 39 percet beszélt.
Orbán Viktor miniszterelnökként hat alkalommal szólalt fel és összesen majdnem három órát beszélt az Országgyűlésben.
A frakcióvezetők közül is Schiffer András szólalt fel a legtöbbször és a leghosszabb ideig is. A második Vona Gábor egy óra 57, a harmadik Lázár János (Fidesz) egy óra 55, a negyedik Harrach Péter (KDNP) egy óra nyolc, az ötödik Mesterházy Attila (MSZP) 54 perc parlamenti beszéddel.
A pártelnökök közül Orbán Viktor beszélt a legtöbbet, őt követi Vona Gábor, Mesterházy Attila és Semjén Zsolt, aki 22 percre vette igénybe a plénum figyelmét.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a bizalmatlansági indítvány tavaly áprilisi elfogadása óta nem beszélt az Országgyűlésben.
A tavaszi és a nyári rendkívüli ülésszakon nem szólalt fel a plenáris ülésen 89 képviselő, köztük Szabó Imre és Molnár Csaba volt szocialista miniszterek, Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje és a fideszes Tiffán Zsolt borász.
Gaudi-Nagy Tamás nem Izrael, hanem az igazság és a palesztinok barátja
2010.07.27. 19:46 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Többek meglepetésüknek adtak hangot amiatt, hogy nemzeti radikális politikusként és nemzeti jogvédőként beléptem az Interparlamentáris Unió Magyar-Izraeli Tagozatába, többen már egyenesen Izrael barátként emlegetnek.
A belépésről a Népszava kért tőlem interjút, és az újság meglepő módon lehozta indokaimat csorbítás nélkül, a cikk ITT olvasható.
Jellemző, hogy a Magyar Nemzet ebből csak annyit vett át a cikk másnapján, hogy Izrael barátja lettem...
A lényeg: ettől természetesen sem én sem a Jobbik nem lett Izrael barát, ez csak a nemzeti önrendelkezésért vívott küzdelem egyik eszköztárába tartozó taktikai lépés. A lépést Vona Gábor elnök tudtával és jóváhagyásával tettem meg, komoly gondot okozva ezzel azoknak a kritikusoknak, akik szeretik naponta leírni, hogy milyen antiszemita párt a Jobbik.
Hozzáteszem ehhez azt is, hogy Zagyva Gyula képviselőtársam a magyar-szerb tagozatba, míg Szávay István képviselőtársam a magyar-románba lépett be és így tovább, ilyen alapon ők is úgymond barátai lett ezen kisantant országoknak, ami nyilván nevetséges.
A politika terén nem mindig a frontális támadások vezettek sikerre, ott kell lenni olyan fórumokban, amelyekre persze kívülről is lehet tűzet okádni, de ennél a nemzeti érdekek szempontjából sokkal hatékonyabbnak érzem, ha ott vagyok, el kell tűrniük a jelenlétemet és kénytelenek lesznek akár érzékeny felületeket (pl. zsidó gyarmatosítási törekvések Magyarországon, palesztinok elleni nemzetközi jogot sértő sorozatos jogtiprások és bűntettek stb.) érintő kérdéseket és véleményeket meghallgatni tőlem, illetve rálátást szerezhetek a magyar-izraeli kapcsolatok külső szemlélő számára nem igazán átlátható és ismert összefüggéseire.
Közkívánatra íme egy "Izrael-barát" felszólalásom (angol nyelvű), amelyet a Nyugat-Európai Unió legutóbbi júniusi párizsi közgyűlésén mondtam el, mindenki vonja le a következtetéseket, mennyire vagyok Izrael barátja.
Alkotmányozás: látványos színjáték, az ellenzéknek statisztaszerepet szán a többség
2010.07.26. 13:56 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Az elfuserált rendszerváltás idejétől kezdődően már két évtizede napirenden van egy új alaptörvény megalkotása a sztálini alapokon nyugvó 1949. évi XX. törvény helyett. A parlamenti szembenállás és a megfelelő társadalmi felhatalmazás hiánya miatt eddig azonban esély sem mutatkozott arra, hogy konszenzussal és széles körű társadalmi vita, majd kialakuló közmegegyezés alapján elkészülhessen a nemzeti hagyományokon nyugvó, nemzeti értékeket megjelenítő, nemzeti érdekeket védő generációkon átívelő – népszavazással megerősítendő - alaptörvény, amely a történeti alkotmányosságunk és a Szent Korona-tan legmagasztosabb elvein alapul.
Most, hogy a „szavazófülkében végbement forradalom” révén az Országgyűlésben alkotmányozó többséget kaptak a kormánypártok, lehetőség nyílt e mulasztás orvoslására – remélte a nemzeti oldal és egyúttal bíztunk a konszenzus-elv érvényesülésében. A bizalom már akkor megcsappant, amikor a többség kiemelte a mostani alkotmányból azt a még a szintén 2/3-is többséggel bíró, alkotmányozás terén önmérsékletet tanúsító Horn-kormány idejében 1995-ben beemelt rendelkezést, miszerint a jelenlegi ideiglenes alkotmány helyébe lépő új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Négyötödös egyetértés híján átfogó alkotmányozás nem is történt nemzetünk szerencséjére. A mostani módosítással azonban a jelenlegi ellenzéki parlamenti erők egyetértése nélkül hozhat határozatot a jelenlegi kormánytöbbség az új alaptörvény előkészítése tárgyában.
Most fennáll a veszély, hogy egy pártszövetség akaratának lenyomata lényegüljön át alkotmányszöveggé, ami azért is abszurd, mert a FIDESZ a választási kampányban egyáltalán nem hirdetett alkotmányozást, ezt egyedül csak a Jobbik tette meg, Zétényi Zsolt útmutatásai alapján.
Az alkotmányozás sokkal magasztosabb és felelősségteljesebb folyamat annál, mintsem, hogy azt aktuálpolitikai célok alá rendeljék. Ehelyett elvárható, hogy tekintetbe vegyék a társadalom ellenzékre szavazó részének, illetve a történelmi jogfolytonosság helyreállítását és a történeti alkotmányosság helyreállítását célzó nem kis számú civil és nem civil erők értékeit, törekvéseit.
Még rosszabb előjel volt, hogy az alkotmányozó eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat általános vitájában a Gaudi-Nagy Tamás által benyújtott módosító indítványt leszavazta a többség, amellyel pedig kezdeményezte a képviselő a történeti alkotmányosság értékeinek megjelenítését az alkotmányozásban, illetve az új alaptörvény népszavazással való megerősítését (az 1989-es, korábbi népszavazási törvény kifejezetten ezt írta elő egészen 1997-ig).
Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság július 20-i ülésén azonban úgy tűnt, csak egy színjáték részesei vagyunk. A bizottságnak december közepéig kell az Országgyűlés elé bizottság elé terjesztenie az alaptörvény alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatot, a látványosan rövid a határidő hosszabbítását a kormánytöbbség nem támogatta. Ez pedig – legyünk őszinték – egy ilyen horderejű kérdésben nagyon kevés idő. Kivéve persze akkor, ha a lapokat előre leosztották… A megrendelést mindenesetre a miniszterelnök nemrégiben leadta: jövő tavaszra már készen kell legyen a mű.
Elsőként ki kell emelni, hogy az eredeti terv szerint 7 munkacsoportban folyna a munka, e szerint külön munkacsoport foglalkozna az alkotmányos alapértékekről, holott ez a munka alaptézise. Ezért Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság egyik jobbikos tagja javasolta, hogy ebben a kérdésben ne külön munkacsoport, hanem a teljes bizottság végezzen munkát és foglaljon állást. Hiszen – mint fogalmazott – ez olyan, mintha az orvos külön-külön vizsgálná a fejet, a kezet, a lábat és nem vizsgálná magát a testet.
Továbbá felvetette javaslatként, hogy alkotmányügyi szakértők ne csupán a munka végén, hanem már az elejétől részt vehessenek a bizottság munkájában, mert a kőművest sem akkor hívják az építkezéshez, amikor már állnak a falak… Javasolta azt is, hogy az eseti bizottság egyes kiemelt szervezeteket, köztestületeket, szakmai szervezeteket nevesítetten is vonjon be a munkába, köztük a Magyarok Világszövetsége, Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Közjegyzői Kamara, Magyar Jogász Egylet, jogász-szakmai érdekképviseleti szervezetek.
Apáti István (Jobbik) javaslatot tett arra, hogy az elcsatolt területeken élő magyarság képviselőivel, civil szervezeteivel is konzultáljon a plénum munkája során. Az Országgyűlés által nemrégiben elsöprő többséggel megszavazott állampolgársági törvény módosítás, amely a Trianonnal elorzott állampolgárságot adja vissza elcsatolt honfitársainknak, így is tartalmat kapna.
Szintén a Jobbik javaslatára sarkalatos kérdésként vetődött fel, hogy alakuljon külön munkacsoport, mely a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos viszonyt vizsgálja, mert az alkotmányozással szemben már csak ezek jelenthetnek korlátot. Ez lehetne a biztosítéka, hogy az alaptörvény ne egy szervilis, a nemzeti szuverenitást semmibe vevő szöveg legyen, hanem a nemzeti érdekeket tartsa szem előtt és ha valamely ránk vonatkozó nemzetközi egyezmény nem egyeztethető össze az új alaptörvénybe emelni kívánt jogelvvel vagy szabállyal, akkor az adott egyezményt fel kell mondani, vagy ahhoz fenntartást kell fűzni.
Sajnos meg kell állapítani, hogy a „kétharmad” ismét erőből politizált, javaslatainkat mind lesöpörték az asztalról. Így a Fidesz-KDNP bizottsági tagjai nem szavazták meg az önhibájukon kívül határon túlra került magyarok részvételét az alkotmányozásban, de elutasították az alkotmányos alapértékek bizottsági szinten történő tárgyalását és – fájdalom – a nemzeti szuverenitást jelentő, nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos viszonyt vizsgáló munkacsoport felállítására is „nem”-mel szavaztak. Ráadásul jobbikos kérdésre nem tudta megnyugtatóan tisztázni Salamon László, az eseti bizottság KDNP-s elnöke azt, hogy az eseti bizottság milyen viszonyban lesz Orbán Viktor miniszterelnök által létrehívott és Boross Péter által vezetett alkotmányozással kapcsolatos tanácsadó testületnek, amelybe betöltött tagságáról Stumpf István alkotmánybíróvá választás miatt nyilván le kell mondjon.
Egy tekintetben engedett csak a kormánytöbbség az ellenzéknek: a Jobbik javaslatán alapuló lmp-s javaslatot elfogadták, így jogosult minden frakció öt szervezetet jelölni, amelyeket a bizottság bevon az alkotmányozási munkába.
A Jobbik frakció már felkért öt kiemelt jelentőségű, összmagyar érdekekért küzdő szervezetet. A Székely Nemzeti Tanács a leghatározottabb önrendelkezési harcot vívó magyar szervezet az elcsatolt magyar területeken, amely ráadásul már megalkotta Székelyföld statútumát, saját „alkotmányát”. Mellette jelöli a frakció a Magyarok Világszövetségét, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, a Magyar Konzervatív Alapítványt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat.
Bízunk benne, hogy a kormánytöbbség előbb-utóbb jobb belátásra tér és nem alkot alaptörvényt a választópolgárok akarata ellenére. Ehhez azonban az eddig hozzáálláson radikálisan kellene változtatni, illetve a folyamat végén pedig az új alaptörvényt népszavazásra kell bocsátani.
(Gaudi.jobbik.hu, Kuruc.info)
Az Országgyűlés magyar-izraeli baráti tagozatába lépett be Gaudi-Nagy Tamás
2010.07.26. 09:53 | gaudinagytamas | Szólj hozzá!
Belépett az Országgyűlés magyar-izraeli baráti tagozatába dr. Gaudi-Nagy Tamás.
Mint azt elmondta, azért lett a csoport tagja, hogy jobban megismerhesse Izrael működését, valamint hazánk és a közel-keleti állam közötti kapcsolatokat.
