Az Országgyűlés 2010. június 28-ai ülésnapján a kormánytöbbség módosította az alkotmányt és az alkotmánybíróságról szóló törvényt, ezzel az alkotmánybírák jelölési eljárásában a jelenlegi rendszertől eltérően megszűnt az ellenzék érdemi befolyása, és egyidejűleg az alkotmányozásról szóló parlamenti határozathoz már nem kell 4/5-ös többség. Az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottságról szóló határozati javaslatot ma (azaz a tegnap, 12-én – a szerk.) fogadta el a kormánytöbbség: e szerint a jelenlegi parlamenti arányokat tükröző 15 fős eseti bizottság jelöli az alkotmánybírákat, ráadásul az elfogadott határozat szerint már egyedül a Fidesz – akár a KDNP nélkül is – is jelölhet alkotmánybírót. Az eseti bizottságban a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba képviselik, ellenzéki alelnökének pedig Schiffer Andrást választották meg.
A javaslat óriási vitát váltott ki, amelyben a Jobbik markáns és határozott álláspontot fogalmazott meg a fideszes Mátrai Márta előterjesztései ellen. Az alkotmánybírák jelölésére hivatott eseti bizottságban a kormánytöbbség aránya miatt ellenzéki közreműködés vagy érdemi befolyásolás nélkül lehet alkotmánybírákat megválasztani. Mint ismert, az Alkotmánybíróság az alkotmány előírása szerint 11 főből áll, azonban jelenleg két alkotmánybíró hiányzik a testületből, egyúttal számos anomália jellemzi a működését. A taláros testület az alkotmányellenesség utólagos megállapítására irányuló beadványokat határidő nélkül bírálhatja el. Ez drámai módon elhúzódó döntéseket eredményez: a gyurcsányi önkény által a politikai ellenzék megfékezése érdekében hozott alapvető szabadságjogokat korlátozó egyes szabályok alkotmányellenessége tárgyában három éve nem született döntés. Ilyen például a lex március 15, azaz más néven a passzív engedetlenség szabálysértés, amelyet kormányrendelettel fogadtak el, és amelynek soron kívüli hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány már 2007 májusában benyújtotta, és azóta sem történt semmi. Nyilvánvaló tehát, hogy szükséges az Alkotmánybíróság létszámának feltöltése, azonban a javasolt szabályozás nem demokratikus és ezért a célnak nem felel meg.
Mátrai Márta képviselő alkotmánybírák jelölésével kapcsolatos előterjesztésének azonban volt egy rejtett, második paragrafusa, ami különösen nagy vitát váltott ki. Ez arra irányult, hogy az alkotmány 24. § (5) bekezdését helyezze hatályon kívül az Országgyűlés. A rendelkezés éppen azt tartalmazza, hogy az alkotmányozásról szóló országgyűlési határozatot a képviselők 4/5-ének szavazatával lehet csak elfogadni. Ez a módosítás még 1995-ből származott, amikor az akkori Horn-kormány meglepő önmérsékletet tanúsítva biztosította az ellenzék számára a politikai vétó lehetőségét. A megdöbbentő az volt, hogy Mátrai Márta - amint erre a Jobbik frakcióból Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes, Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd rámutatott - nem fűzött indokolást ezen rendelkezés hatályon kívül helyezésével kapcsolatos javaslatához, ezzel megszegve a Házszabályt. Az eset miatt a Jobbik a Házbizottság összehívását kérte, amely végül nem hozott elmarasztaló döntést. Váratlan fordulatot hozott a vitában az, hogy a KDNP képviselője, Salamon László határozott véleménye szerint az alkotmány 4/5-ös szabályt tartalmazó rendelkezése már nem hatályos, mivel az 1998-ig tartó ciklusra vonatkozott csak. Ennek fényében – ha elfogadnánk ezt a véleményt – olyan törvényhely hatályon kívül helyezéséről hozott döntést a Parlament, amely nem hatályos, ez pedig több mint botrány.
A köztársasági elnöki vétót követően Mátrai Márta az újabb törvényhozási vitában módosította saját javaslatát, ezzel a köztársasági elnök aggályainak egy részét elfogadta, így az alkotmánybírákat jelölő testület számát így az alkotmány már nem rögzíti.
A 4/5-ös szabály hatályon kívül helyezésére irányuló képviselői előterjesztéssel kapcsolatos igen hosszú, heves és alapos vitában a Jobbik részéről többek között Gaudi-Nagy Tamás, Gyüre Csaba, Novák Előd is felszólalt: a Jobbik képviselői egyértelművé tették: a javaslatok a módosított formában sem fogadhatók el, mivel súlyosan veszélyeztetik az alkotmánybíróság pártatlan működését és egyúttal elfogadhatatlan módon kizárják az ellenzéket az alkotmányozásról szóló országgyűlési határozat érdemi befolyásolásából. Rámutattak többek között arra, hogy olyan ez, mintha a munkáltató a munkaügyi ellenőrt saját maga választaná ki, és határozná meg a rá vonatkozó szabályokat.
Demokráciában megengedhetetlenül egyeduralmi irányba mutat a kormánytöbbség által már hetek óta folytatott, ellenzék jogainak megcsorbítását célzó és eredményező törvényhozási gyakorlat. Ennek tipikus megnyilvánulása volt Lázár János fideszes frakcióvezető vitában kifejtett véleménye, miszerint a választók tulajdonképpen azzal, hogy kétharmados többséget biztosítottak a Fidesz-KDNP-nek, lényegében az ő általuk képviselt igazság kell, hogy diadalra jusson, és éppen ezért helyénvaló az, hogy ha egy olyan szabályozást vezet be az Országgyűlés, amely lényegében kizárja az ellenzéket, amely majdnem kétmillió ember szavazatát képviseli. A vitában végül a kétharmados többség, bár szűken, de biztosította a törvénymódosítások és a határozati javaslat elfogadását.
Ezek után a Jobbik-frakció feszült figyelemmel várja, hogy végül kiket jelöl a kormánytöbbség alkotmánybírának, mert hiteles és pártatlan szakemberek jelölésével talán még cáfolható az, hogy a Fidesz-KDNP számára a demokratikus fékek és ellensúlyok, így az Alkotmánybíróság független kontrollja is elviselhetetlen nyűg a nemzeti együttműködés útján történő lendületes előrehaladásban.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője
